Hírek

Kapcsolt cégek: újabb rizikó és szigorúbb szabályok

Az adótörvények 2010-es változásaival együtt módosul a kapcsolt vállalkozások köre is, ami több adónemben további kötelezettségeket, kockázatokat okoz.

A kapcsolt vállalkozások körét az adózásban másként értelmezzük, mint a számvitelben. A számviteli törvény kapcsolt vállalkozásnak tekinti az anyavállalatot, a leányvállalatot, a közös vezetésű vállalakozásokat és a társult vállalkozásokat, azaz mindenkit, aki egy másik társaságban (vagy akiben egy másik társaság) közvetve vagy közvetlenül legalább 20 százaléknak megfelelő szavazati aránnyal rendelkezik.

A magyar adójogszabályok a fentiekkel szemben egészen más módon, a Polgári törvénykönyv (Ptk.) többségi befolyásra irányuló előírásaira támaszkodva definiálják a kapcsolt viszonyt. A polgári törvénykönyv szerint többségi befolyás az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával rendelkezik, vagy ha annak tagja (részvényese) és közvetve vagy közvetlenül jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy a jogi személy más tagjaival (részvényeseivel) kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával.

A társasági adóról szóló törvény szerint kapcsolt vállalkozás az adózó és az a személy, amelyben az adózó köz-vetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (pl. a leányvállalat), az adózó és az a személy, amely az adózóban közvetlenül vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik (pl. anyavállalat), az adózó és más személy, ha harmadik személy közvetlenül vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik (pl. "testvér" vállalatok). Kapcsolt vállalkozásnak tekintendő a fentiek mellett a külföldi vállalkozó és belföldi telephelye, valamint a külföldi vállalkozó telephelyei, valamint a külföldi vállalkozó minden más kapcsolt vállalkozása. 2010-től kezdődően e lista kiegészül a belföldi vállalkozó külföldi telephelyeivel, valamint e belföldi vállalkozó minden más kapcsolt vállalkozásával.

/Forrás: www.hvg.hu/

Adótörvények változása 2009. július 1-től

ÁFA-t érintőt változások
2009. július 1-től a mostani normál 20% kulcs 25%-ra nő. Ezzel párhuzamosan bevezetésre kerül egy kedvezményesebb 18%os kulcs.
A 18%os kulcs alá az alapvető élelmiszerek közül a tej és tejtermékek, továbbá a tej, tejtermékek, gabona, liszt felhasználásával készült termékek tartoznak, továbbá a távhő szolgáltatás.
Az új adókulcsot a 2009. június 30-át követő időszakra eső teljesítésű ügyleteknél kell alkalmazni.
A pénztárgépekben az új adókulcsokat legkésőbb 2009. augusztus 31-ig be kell állítani, fontos, hogy a 2009. július 1-i hatálybalépés és az átállítás közötti időszakban a pénztárgépek nem használhatók, az ügyletekről kézi nyugtát vagy számlát kell kiállítani.

SZJA-t érintő változások
2009. január 1 és december 31 időszakra vonatkozóan, visszamenőlegesen megváltoznak az SZJA sávok, az alábbiak szerint:
0-1900 E Ft között 18%
1900 E Ft feletti részre 36 %
a személyi jövedelemadó mértéke.
2009. szeptember 1-től a családi pótlék egyéb bevételből származó jövedelemként hatással lesz az adózásra. Az említett dátumtól a családi pótlékkal megnövelten kell kiszámítani az adózó éves jövedelemét, meghatározni személyi jövedelemadóját. Ezt követően ki kell számítani a GYES éves adóját, amelyet az éves összjövedelem adójából le kell vonni, a differenciát pedig levonni mint magánszemély személyi jövdelemadója. A változás hatása, hogy az adózó jövedelmének egy része adott esetben a magasabb 36%-os kulccsal adózik, a 18% helyett.
A kapott GYES-t házastársak esetében 50-50 százalék arányában kell figyelembe venni. Egyedülállók esetében a GYES éves összegének 50%-val kell növelni az éves jövedelmet az adóalap számításánál.
Miután a munkáltatóknak jelenleg nincs információja arról, hogy adott munkavállalója (vagy annak házastársa, élettársa) milyen összegű GYES-be részesül (kivéve, ha a munkáltató társadalombiztosítási kifizetőhely is egyben), arról a dolgozónak legkésőbb 2009. augusztus 31-ig nyilatkoznia kell. Abban az esetben, ha a nyilatkozatot az adózó megtagadja, elmulasztja, a kifizetendő bér esetében a magasabb adókulcsot, azaz 18% helyett a 36%-ot kell alkalmazni a SZJA számításnál.

Cégautó adót t érintő változások
A cégautó alóli mentességek köre 2009. személygépkocsik köre 2009. július 1-től kiegészült a kizárólag elektromos hajtómotorral ellátottakkal.

Nyugdíjbiztositási és egészségbiztosítási járulékot érintő változások

2009. június 30-ig a bruttó bér után 29 százalék járulékot kell fizetnie a munkáltatóknak (24% nyugdíjbiztosítási járulék, 5% egészségbiztosítási járulék).
2009. július 1-től az érvényben lévő minimálbér kétszereséig kedvezményes járuléksáv kerül bevezetéssel. Ezen sávban a bruttó bér után 29% helyett 26% százalék járulékot kell fizetnie a munkaadónak (24% nyugdíjbiztosítási járulék, 2% egészségbiztosítási járulék).
Fontos, hogy a munkavállaló bruttó bérét terhelő, és levonandó nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék mértéke nem változik.
Munkaadói járulék érintő változások
2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a mérték 3%-ról 1%-ra csökken.
A minimálbér dupláját meghaladó járulékalap után 3% munkaadói járulékot kell fizetni.
Vállalkozói járulék érintő változások
2009. július 1-től a minimálbér kétszereséig terjedő járulékalapig a mérték 4%-ról 2,5%-ra csökken.
A minimálbér dupláját meghaladó járulékalap után 4% vállalkozói járulékot kell fizetni.
Biztosítás nélküliek TB szerződésének járulékát érintő változások
Változik azon biztosítással más jogviszony alapján nem rendelkező magánszemélyek járulékkötelezettsége, akik most kívánnak szerződést kötni a Társadalombiztosítási szervvel, hogy egészségbiztosítási jogviszonyuk rendezett legyen.
A biztosítási járulék összege a nagykorú állampolgárok esetén a minimálbér 50%-a,
18 évesnél fiatalabb gyermek esetén a minimálbér 30%-a
Táppénzzel kapcsolatos változások
Az aktív táppénz maximum ideje 1 év, a passzív táppénz hossza maximum 30 nap lehet.
Aktív táppénzben az részesül, akinek jogviszonya élő, illetve passzív táppénzben az részesülhet akinek jogviszonya megszűnt.
A bruttó táppénz maximum összege az azt megelőző 2 év bruttó átlagjövedemének 60 százaléka. 2009. június 30-ig ennek mértéke 70% volt.
Start járulékkal kapcsolatos változások
A startkártya lényege, hogy az azzal rendelkező munkavállaló után a minimálbér duplájáig a munkaadó nem fizet egészségbiztosítási, nyugdíjbiztosítási, és munkaadói járulékot. A munkaválalótól levont, bruttó bért terhelő járulékok változatlanok maradnak.
A felsorolt meg nem fizetett járulékok helyett a munkaadót start járulék kötelezettség terheli, amely az első évben a járulékalapot képező jövedelem 10%-a (korábban ez 15% volt), második évben 20%-a (korábban 25% volt).
A minimálbér kétszeresét meghaladó járulékalap után a normál járulékokat kell megfizetni.
Abban az esetben, ha a munkavállaló Start Extra kártyával rendelkezik, a munkaadó kiemelt kedvezményben részesül, mert a start járulék első évben 0%, a második évben 10%.
EVA kulcs változása
Az EVA éves jogosultsági árbevétel határa 25 millió forintról 26 millió forintra nő, követve a 20%-ról 25%-ra növő áfa mértéket.